Örök kérdés, hogy együnk húst vagy sem? Főleg, ha jógázunk. És vajon a jógik hogyan étkeznek? Mit javasol maga a jóga? Cikkünkből megtudhatod a válaszokat.

Mit esznek a jógázók?

Közeledik a húsvét, a böjt időszak vége. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy számos félreértés övezi a jóga és a mellette folytatott étkezés témakörét.

Én magam nem vagyok vegetáriánus, mint oly sok jógázó, de nem is viszem túlzásba a húsfogyasztást. A jóga eleve nem is tiltja azt. Tény, hogy aki gyakorolja a jógát, előbb-utóbb közelít a vegetáriánus étkezéshez, de ez nem előfeltétel, hanem tulajdonképpen egy következmény.

A jóga és a húsfogyasztás

Ha alaposabban megvizsgáljuk a témát, azt láthatjuk, hogy az indiai jógik nem esznek húst, de bizonyos esetekben mégis ajánlják:

• a gyengélkedő betegeknek,
• az erős fizikai munkát végzőknek (de a katonáknak, harcosoknak is)
• és a kimerültség miatt szenvedőknek.

Ez a kimerültség jelentheti a szellemi, idegi fáradtságot, túlterheltséget is, amelynek rendbehozatalához nem árt, ha állati eredetű fehérje is jut a szervezetbe. Tudnod kell ugyanis, hogy a jóga – kicsit tovább gondolva – az egyensúly művészete.

A jóga egyensúlyra törekszik a szervezetedben is

Aki jógázik, egyensúlyra törekszik

• mind az életében,
• mind a testében,
• mind a lelkében és természetesen
• a gondolataiban is.

Ennek az egyensúlynak az elérését segíti elő a tudatos táplálkozás, amely szem előtt tartja az egyén szuverén testi szükségleteit. Ha fehérjére van szükséged, fogyassz abból többet. Ha inkább szénhidrátra, fogyassz abból.

Mennyi fehérjére van szükségünk?

Ha az európai kultúrát és táplálkozástudományt nézzük – és nem az ájurvédát, amely a jóga orvosi háttere –, azt láthatjuk, hogy ökölszabályként az 55-15-30 van feltüntetve. Vagyis napi gramm-mennyiségben így osztják fel a szénhidrát – fehérje – zsír bevitelét ahhoz, hogy a testünk egészségesen működjön. Fehérjére tehát eszerint sokkal kevésbé van szükségünk, mint például szénhidrátra vagy zsírra.

A szervezetünk ugyanis nehezebben, lassabban dolgozza fel a fehérjéket, azon belül is az állati fehérjét. Ezért jó, ha odafigyeléssel fogyasztjuk ételeinket.

Mire jó a böjt? És jó-e egyáltalán?

A böjt, amely a keresztény, zsidó és muzulmán hit egyik „velejárója”, szintén azt a célt szolgálja, hogy a testünket megpihentessük a nehezebben emészthető ételek fogyasztása után, és regeneráljuk szervezetünket.

Ugyanakkor tévedés lenne azt gondolni, hogy a böjttel igazi méregtelenítést hajtunk végre. Ahhoz ott vannak az ezért felelős szerveink, mint a vese, a máj, a bélrendszerünk, a tüdőnk, sőt a bőrünk is. Ezek napi szinten méregtelenítik az egészséges ember szervezetét.

A böjttel tehát csak elősegítjük a szervezet aktívabb pihenését, tehermentesítését. Ne feledd, nagyon sok olyan anyagot elfogyasztunk (és itt nem a húsra gondolok elsősorban), amelyek nem tesznek jót nekünk.

Frissítsd fel a tested!

Ha tehát böjtölni szeretnél, és egészséges vagy, csak jót teszel vele magadnak. De ennek is megvannak a szabályai, amelyeket érdemes betartanod. Én azt vallom, hogy kicsiben kezdj. Mondjuk heti egy nappal. Lehet az

• gyümölcsnap vagy akár
• léböjt nap.

Már ezzel az egy nappal is felfrissíted a testedet.

A húsfogyasztást pedig érdemes lecsökkentened, mert bizonyos jógagyakorlatok tökéletes végrehajtása is csak így sikerülhet. De ezt te magad is tapasztalni fogod, amikor már komolyan áttértél a jóga-útra. Egyszerűen kevesebb húst fogsz enni. Magadtól.

Ha többet is szeretnél tudni a jógáról, a jóga testünkre gyakorolt hatásairól, gyere el hozzánk a Harmónia Jógastúdióba, vagy írj nekünk. Mindenben segítünk!

Namaste

.